Chäpter Two

Nevara nem értette a doktor magabiztos hanglejtését. csak bámult maga elé és a doki arcára, sokadszor kísérelt meg képzeletbeli egyenest húzni barátja mozdulatlan pupillái és a föld egy bizonyos pontja között, hátha fény derül a nagy titokra, mit bámul ez a skizofrén kuruzsló durván 20 perce a redvás homokon. Ekkor elérkezett a megváltó pillanat. éles csillanás késztette pislogásra Luist. Valami a szemébe tükrözte a vakító nap földöntúlinak tetsző fényét, mely a nevadai kopár sziklamonstrumokról visszaverődve lilás-narancsos színt kölcsönzött a kaktuszokkal tűzdelt síkságnak. Egy aranyrög gyufafejnél alig nagyobb része kandikált ki a kvarcszemcsék közül. Nevara pontosan tudta, így három méter távolságból is, hogy arany. Édesapja egy moszkva melletti kis orosz faluban aranyműves és ékszerész mesterként dolgozott. Valódi családneve természetesen nem Nevara, hanem Dagrozsjevics. Édesanyja, Rachel Dagrozsjevics a helyi rabbi lánya volt, ezért mindenki ismerte a kis közösségből, leginkább azért, mert ő főzte a legjobb búzakását az egész településn. Ez rendkívül megtisztelő egy olyan faluban, ahol kenyéren és búzakásán kívül semmi mást nem esznek az emberek. Szegény sorsú orosz parasztfiúból néhány évtized alatt a keleti part legjelentősebb drogcsempész-hálózatának vezetőjévé változott Borisz Dagrozsjevics. Ez ma már nincs így. Az ambíciózus kásazabáló szovjet senkiből első menetben ambíciózus hamburgerzabáló amcsi senki lett, majd kis idő múlva ambíciózus, beluga kaviárral töltött bélszínt zabáló manhattani drogbáró. Ez a csoda is három napig tartott. Luis kishíján a nagyobb halak és az F.B.I. martalékául esett, de szerencsésen meglógott. Meglógott azzal a 2000 dollárral a zsebében, ami menekülése órájában a nála maradt. 2000 dollár pedig igencsak fogyásnak indul, ha az ember New Yorkból Las Vegasba autókázik egy tudathasadásos pszichiáterrel. Jogos a kérdés: Hogy kerül a képbe a bolond elmegyógyász? Tényleg, hogy?? Hát mindenesetre már nagyon jó barátok, és minek firtatni az előzményeket? valahol összefutottak...Mindenesetre most találtak egy aranyrögöt. -Aaaraany...-hebegte a doki.-Arany. Szépen fölvesszük, megvizsgáljuk, és elteszem. -az utolsó szótagot alig hallhatóan rebegte, szinte már elnyelte, majd jó hangosan krákogott, minthacsak mellényelt volna- Pofonegyszerű! Na. Idehoznád végre??Santiago odaballagott a röghöz, felvette és átadta Nevarának.-Hmm...kisebb, mint amire számítottam, de legalább nem halunk éhen!-vehetnénk legalább 10-15 gramm kokót az árából. rohadtul betépnék holnap, ha a városba érünk!- nagy lófaszt! kokót? ostoba ökör! eladjuk és befektetjük a pénzt! Álló tőke, nem tőke! Forgó tőke Nagytőke! ezt jól jegyezd meg! Még apámtól tanultam... Roppant bölcs és gyakorlatias ember volt. Pápuská... Nevara nagyot sóhajtott.-Részletkérdés! Először is érjünk be a kurva városba végre, és találjunk valami emberi szállást. Reggel jól megre...Mivan? El ne bőgd már magad!-Ki? Én? Allergiás vagyok.... Biztosan a kaktuszok termelnek valami pollent... Méghogy bőgni? Én bőgni? Te figyelj bazdmeg, te ne játszál itt bazdmeg! Különben is, induljunk már el, mióta dekkolunk itt? Bőgni...én?!-Igazad van, menjünk. Kilyukad a belem, meg tudnék enni egy bölénycsordát! Bepattantak az ütött-kopott cabrióba, és száguldottak tovább.
-m-